És ma győzni KELL!

Idáig is minden meccs előtt mondogattam, hogy majd most, majd most, de sajnos nem sikerült a gólszerzés. Megmondom őszintén, hogy kezd dühíteni a dolog, hisz tudom magamról, hogy ennél többre vagyok képes. Szerdán is helyzetbe kerültem, erre mi történik?! A kapufáról kifelé pattant a labda. Ne gondolja senki, hogy elfelejtettem futballozni, meg gólt lőni. Egész egyszerűen nincs szerencsém. Vérbeli csatárnak tartom magam, vagyis minden idegszálammal arra törekszem, hogy gólt szerezzek. Nyilvánvaló, hogy az élvonal az nem NB II, de azért tavaly 39 gólt szereztem. Az is lehet, hogy elátkoztak. Komolyan, már minden hülyeség az eszembe jut, annyira bosszant a dolog. Nagyon sajnálom a szurkolóinkat is, hiszen sokkal, de sokkal többet érdemelnének. Higgye el mindenki, hogy mindannyian azért dolgozunk, hogy minél több pontot gyűjtsünk. Eszünk ágában sincs alibizni, egész egyszerűen nem jött ki idáig a lépés. Ami a mai meccset illeti: a Kaposvár hazai pályán nagyon jól játszik, ráadásul Prukner László mindig képes egy új csapatot építeni. Ahogy az eddigiek során, úgy most is egy hajtós, kemény meccsre számítok. Egy pici kell, hogy átlendüljünk a holtponton, remélem ezúttal a lövésem a kapufáról befelé pattan majd. Egy a lényeg: győznünk kell.
(sportandmedia)