Szurkoltunk, visszanéztünk, meghallgatunk játékost, edzőt és a szakértőket, most nézzük a számokat.

Sokszor elhangzik, hogy tv-ből visszanézve más egy mérkőzés, de ezúttal ez kevésbé helytálló. Egy-egy játékos teljesítménye persze így könnyebben kiértékelhető, de az összkép hasonló ahhoz, amit pénteken éreztünk. A Fradi az első félidei akadozó teljesítmény után a második félidőben bedarálta ellenfelét. Két dolog volt feltűnően különböző az egyik, hogy jóval kevesebb labdát adtunk el a második félidőben és hogy mertünk passzolni, járatni a labdát, így nyomást tudtunk gyakorolni a Kecskemétre.

Helyzetek:

Ferencváros: 15 (5)
Kecskemét: 8 (3)

Az adatok is alátámasztják, hogy jóval veszélyesebbek voltunk a második félidőben és persze, akkor szereztük a két gólt is. A Kecskemét második félidei helyzetéből kettő rögtön a félidő elején volt. Az egyenlítő gól után alig tudtak támadni, folyamatosan beszorultak.

Kapuralövés: Schembri volt a legaktívabb

12 helyzetünk végződött kapuaralövéssel a legtöbbször Schembri próbálkozott (3), utána Heinz és Rósa következnek (2) (nem meglepő módon ez lett a szavazás eredménye is) . Józsi, Tutó, Maróti, Csizi, Tóth Bence, egyszer próbálkoztak.

Labdaszrezés: Józsi szerezte a legtöbbet

A labdaszerzők szerepe sokszor hálátlan, hiszen általában kevesebbszer emlékeznek rájuk és még a nagy védések sem emelik a teljesítményüket, mint a kapusokét. Ez most is így van, hiszen sokakban Józsiról is az maradt meg, hogy egyszer egy szép támadás végén lecsúszott a lábáról a labda esetleg a kapufája. Pedig visszanézve egyik legjobb ferencvárosi produkcióját nyújtotta. Hétszer szerzett labdát egyszer igen veszélyes szituációban ezzel a legjobb lett ezen a téren noha nem játszott végig. Őt Balog Zoli követi, aki 6 labdaszerzéséből ötöt a második félidőben produkált. A további sorrend: Rósa, Csizmadia, Morales (5), Maróti, Tutó (3), Sztanity, Heinz, Tóth B. (2), Schembri(1)