Tegnap volt 34 éve, hogy több mint 100 ezer belgrádi néző előtt emberhátrányban harcoltuk ki a döntőbe jutást.

Crevena Cvezda – Ferencváros 2-2 (0-1)
1975 április 23, Belgrád, Marakana stadion.
Játékvezető: Eschweiler (német)
Géczi – Martos, Bálint, Megyesi, Juhász – Rab, Pusztai – Onhausz, Máté, Mucha, Magyar István.
Cserék: Kelemen G. Takács László
Edző: Dalnoki Jenő

Belgrádban pokol várt a csapatunkra. Sem előtte, sem azóta nem látott ennyi nézőt a legendás stadion, több mint 96 ezer jegyet adtak el, és a számítások szerint több mint 110 ezer néző volt a lelátókon. Ez több mint kétszerese a mai befogadóképességnek. A korabeli tudósítások alapján hihetetlen hangzavar, és hatalmas hangulat fogadta a Fradi játékosai Belgrádban.

A jugoszlávok a Real Madrid kiverésével jutottak az elődöntőbe, mindkét csapat hazai pályán tudott győzni 2-0-ra, büntetőrúgásokkal azonban a Cvezda léphetett tovább. Az első mérkőzésen a budapesti Népstadionban 55 ezer néző előtt 2-1-re győztünk, góljainkat Branikovits és Magyar szerezték. Az idegenbeli mérkőzésre előnnyel utazhattunk, ám rettenetesen nehéznek ígérkezett a találkozó 90 perce. A mérkőzés jól indult, a 7. percben Pusztai szerzett gólt.Később így emlékezett:

Annyit, de annyit beszéltek róla hogy meg kell lepni őket, hogy szinte már alig vártam a meccs kezdetét. Tudtam: nem nagyon ismernek, sőt, félireismernek. Az egyik lap azt írta rólam, 39 éves vagyok és elneveztek a magyar Matthewsnak. Gondoltam, csak higgyétek azt rólam. A gólnál nagyon jól jött a labda. Becsapta a kapust és két védőt is, így aránylag könnyű dolgom volt, amikor a hálóba továbbvítottam a labdát. Csodálatos pillanat volt a belgrádi Marakana stadionbvan góllövőnek lenni…

A jugoszláv csapat az 50. percben egyenlíteni tudott. Fokozódott az izgalom. Bálintot a 70. percben kiállította a játékvezető, majd a 77. percben a vezetést is megszerezte az ellenfél. A 83. percben a játékvezető, a német Eschweiler, tizenegyest „mert” ítélni a javunkra Máté felvágása után. Megyesi István állt a labda mögé és halálos nyugalommal lőtt a hálóba, a döntetlen pedig a mi továbbjutásunkat eredményezte.

ftc-cz_4

Az eredmény már csak azért is óriási, mert azóta mindössze egyetlen magyar csapat jutott be európai kupa döntőjébe – a Videoton 1985-ben. A sorozat utolsó mérkőzését sajnos Bázelben elveszítettük, a szovjet válogatott gerincét alkotó játékosok a Dinamo Kijev mezében háromgólos győzelmet arattak. A korabeli beszámolók alapján a nézők elkeseredése határtalan volt: üvegeket dobáltak a játéktérre, és a stadion különböző pontjain gyújtogatni kezdték a padokat. A Fradi ezt megelőzően utoljára 1933-ban tudott nyerni Belgrádban!

Dalnoki Jenő így nyilatkozott a mérkőzés után:

Az egész csapat kitett magáért, ilyen önfeláldozó, lelkes és becsületes helytállást beszéltünk meg a mérkőzés előtt. Ritka bravúrt értünk el, hogy veretlenül kerültünk a döntőbe! A tizenegyesről annyit szeretnék elmondani, hogy Megyesit külön meg kell dícxsérnem, hiszen Bálint volt kijelölve az esetleges büntetőrúgás elvégzésére. Kiállítása után Megyesi lépett előre és nagy nyugalommal értékesítette a számunkra sorsdöntő tizenegyest.

Bálint László a sorozatból a döntőbe jutásra, és annak körülményeire emlékszik vissza legszívesebben.:

A Crvena Zvezda elleni, belgrádi visszavágót soha nem fogom elfelejteni. Azon a mérkőzésen ugyan kiállították, és ezután a vezetést is átvette a jugoszláv csapat, de mégis sikerült döntetlenre menteni a mérkőzést. A Fradi hatalmas lelkierőről tett tanúbizonyságot a 110 ezer fanatikus jugoszláv drukker előtt. Ekkor már csak a pálya mellől tudtam szurkolni a fiúknak, akiknek végül sikerült a bravúr.

Branikovits László a Zvezda elleni elődöntőn fontos gólt szerzett, de a fiatalítás miatt már nem játszott főszerepet a menetelésben:

Természetesen így is nagyon büszkén emlékszem vissza a 34 évvel ezelőtti eseményekre, a fiatal Fradi szárnyalására. A döntőbe jutás hatalmas fegyvertény volt tőlünk, és hogy milyen játékerőt képviselt akkoriban a döntőbeli ellenfél, még a ´86-os világbajnokságon is tapasztalhattuk. Sajnálatosnak tartom ugyanakkor, hogy az akkori csapat igencsak szétszéledt, én pedig a labdarúgástól is eltávolodtam.”

Juhász Istvánról a Crvena Zvezda elleni elődöntő után az ellenfél vezetőedzője megjegyezte: ha Juhász az ő csapatát erősítené, gólokkal verték volna a Ferencvárost.

Ez máig a legmaradandóbb emlékem a KEK-menetelésről. A vesztes döntő ellenére szívesen emlékszem vissza a 30 évvel ezelőtti sorozatra, hiszen a Fradi túlteljesítette az elvárásokat.

Mucha József számára ma is szép emléket jelent minden egyes mérkőzés, de sok csapattársához hasonlóan ő is a Crvena Zvezda elleni visszavágót emelte ki:

1:0-ra vezettünk, majd a Zvezdának sikerült a fordítás, és ekkor még Bálint Laci kiállítása is sújtotta a csapatot . Azonban még így is sikerült az egyenlítés.

Rab Tibor az egész sorozatból azt a lélektani pillanatot emelte ki, amikor a belgrádi meccsen Bálint Lászlót kiállította a játékvezető.:

Hatalmas élményt jelentett, amikor Dalnoki Jenő a Malmö elleni hazai meccsen Bálint helyére engem állított a védelem tengelyébe, hiszen ekkor még 20 éves sem voltam. Bálint eltiltása miatt aztán a döntőben is én játszottam középhátvédként. Egy őszi felkészülési találkozón sikerült 2:1 arányban legyőzni ugyan a Kijevet, de a bázeli döntőn ilyen körülmények mellett esélyünk sem lehetett.

A menetelés:
FTC-Cardiff City 2-0
Cardiff City-FTC 1-4
Liverpool-FTC 1-1
FTC-Liverpool 0-0
Malmő-FTC 1-3
FTC-Malmő 1-1
FTC-C.Zvezda 2-1
C.Zvezda-FTC 2-2

Döntő:

Dinamo Kijev-FTC 3-0

A KEK sorozat házi góllövőlistája:
4 Máté
2 Nyilasi, Pusztai, Szabó
1 Branikovits, Magyar, Megyesi, Takács

(az írás az FTC Baráti Kör és az FTC.hu írásai alapján készült. Köszönet Horváth Károlynak, és fradissimonak.)