Talán még tucat évvel a történtek után is érdekes lehet ez a kérdés. És bár a következő információk nem magyarázzák meg mindenben a Fradi 1996-tól induló mélyrepülését, azért sokmindenre választ adhatnak.

1994-ben a Ferencváros labdarúgószakosztályának majd hetvenmilliós tartozása volt (ez akkoriban a fociban hatalmas összegnek számított), ezért a klub vezetői elfogadták a CIB Bank ajánlatát és felvettek százmillió forintot, harminc százalékos(!) kölcsönre. A húzás bejönni látszott, mikor 1995-ben az Anderlecht kiverésével bejutottunk a Bajnokok Ligájába.

Azonban a szezon után, 1996 nyarán beérkezett pénzt már felélte a klub, sőt. Nemcsak a méregdrágán megépített, a BL-re kötelező sajtópáholy vitte el a pénzt, hanem az is, hogy a BL-meccsek költségeire (utazás, szállás, edzéslehetőségek) egyenként soktízmilliót költöttek a Fradi vezetők. 1996 nyarára pedig már csak néhány igazolásra maradt pénz (pl. Miriuta, Horváth F. és természetesen Aranyos Imre), úgy hogy ekkor a Fradiban nem kevesen évi húszmillió forintot is megkerestek. Aztán a Fradi történetének egyik legrosszabb balhátvédjének – is – hála kiestünk a Göteborg ellen a BL selejtezőben, a bevételi források kiapadtak.

A többit pedig már tudjuk.