A NSO megtalálta a Fradi történetének egyetlen dán játékosát, aki ma a dán nők kapitánya és már a Kenneth Heiner-Möller név alatt fut.

chr– A magyar labdarúgó-szurkolók nagyobbik része nem is sejti, hogy Kenneth Heiner-Möller valójában az egykori ferencvárosi futballista. Miért változtatta meg a nevét?
– Magyarországon valóban Kenneth Christiansenként ismerhetnek, de engem eredetileg Kenneth Heiner Christiansennek hívnak. A Möller pedig a feleségem családneve, ezt azután vettem fel, hogy összeházasodtunk.

– Viszonylag rövid ideig futballozott csak a Ferencvárosnál, de hogy érezte magát ezen időszak alatt?
– Imádtam az FTC-ben játszani, szerettem a nagyszerű szurkolótábort, pályafutásom egyik legszebb időszakát töltöttem itt. Pedig higgye el, sokáig hezitáltam, hogy jöjjek-e. Eredetileg Svájcba, a Basel együtteséhez kerültem volna, de ez az átigazolás meghiúsult. Ekkor megkeresett Nyilasi Tibor, és ő vett rá, hogy igazoljak Budapestre. Mint akkoriban minden nyugatról érkezett ember, félve tekintettem Magyarország elé, nem tudtam, mi vár rám, milyenek itt a körülmények, lehet-e kapni például kólát a boltokban. Ám amikor először idelátogattam, ezek a rossz érzések egyszerre elszálltak.

– Hamar stabil helyet vívott ki magának a csapatban, ám a második évében már kevesebbet szerepelt. Mi volt ennek az oka?
– Említettem Nyilasi Tibort, aki rengeteget segített nekem az elején. 1994 nyarán azonban távozott, és Novák Dezső lett az edző. Ég és föld a két ember közötti különbség! Utóbbi abszolút nem bízott bennem, Goran Kopunovicsot és Eugen Neagoe-t favorizálta, ráadásul sérüléssel is bajlódtam. 1995 nyarán nem is tartóztattak, visszatértem Dániába, így lemaradtam a Bajnokok Ligájáról.

– Melyik meccsre emlékszik vissza a legszívesebben?
– A CSZKA Moszkva elleniekre. Az oroszországi találkozón betaláltam, és mint később kiderült, ez rengeteget számított a végelszámolásnál. A visszavágón tizenegyesek döntöttek, és én is értékesítettem a sajátomat. Ezeket a találkozókat sosem felejtem el.

– A magyar nyelvvel boldogult? Emlékszik még valamire belőle?
– Kezdetben nagyon nehéz volt a beilleszkedés, ugyanis kevés játékos beszélt angolul, csak a fiatalabbakkal tudtam kommunikálni. Itt sokat segített nekem Szekeres Tamás, aki korábban Norvégiában játszott, az akkori társak közül vele tartom a kapcsolatot. Inkább már csak káromkodni tudok az önök nyelvén, éppen néhány napja beszéltem skype-on a volt budapesti barátnőmmel, ő is kérte, hogy próbáljak valamit mondani magyarul, de erre nem vállalkoztam…

– Hogy alakult a sorsa a ferencvárosi időszak után?
– Visszatértem Dániába, ugyanis egy újabb svájci lehetőségem esett kútba. Itt még játszottam néhány évet, ám 31 évesen eltört a lábam, ez pedig gyakorlatilag pontot tett a karrieremre.

– Mikor döntött úgy, hogy edző lesz?
– Amikor eltört a lábam. Bár még futballoztam utána alacsonyabb osztályú együtteseknél, már az edzői karrieremre koncentráltam. 2006-ban kineveztek a női válogatott kapitányának. Imádom ezt a munkát, és könnyű is a csapattal dolgozni. A játékosok kilencven százaléka a labdarúgásból él, hatodikak vagyunk a világranglistán. Nagy bánatom, hogy a pekingi olimpiára viszont nem jutottunk ki.

– Akkor esetleg a dán válogatott kapitányaként térhet vissza Magyarországra?
– De szép is lenne! Sajnos azonban a dán és a magyar női labdarúgás között fényévnyi a különbség. Pedig már nagyon várom, hogy visszalátogassak, ugyanis mióta eljöttem a Fraditól, csak egyszer jártam Magyarországon. Ám rengeteg a dolgom, a szövetségi kapitányság mellett az Eurosport televíziós csatorna szakkommentátora is vagyok.

– Azért annyi kapcsolata volt Magyarországgal, hogy Gaál Gyöngyi játékvezetőnővel történt afférja után eltiltották. Mi történt?
– Nem értettem a büntetést. Nem löktem meg a bírót, ha a Ballack-Övrebö affért vesszük figyelembe, én ahhoz képest semmit sem csináltam. Csak annyit mondtam neki magyarul, hogy „Csókolom!” Erre felküldtek a lelátóra, és négy meccsre eltiltottak.

– Gondolom, a női válogatott mellett a férfiak teljesítményét is figyelemmel követi. Mi a véleménye a dán és magyar esélyekről a vb-selejtezőkön?
– Dániában Morten Olsen remek munkát végez, őt tartom az ország legjobb edzőjének. Nagyszerűen találta meg a négy-öt kiváló képességű játékos mellé a kiegészítőket. A magyarok? Engem is megleptek a szereplésükkel. Erwin Koeman együttesében több remek futballista szerepel, gondolok itt Hajnal Tamásra, Juhász Rolandra vagy Gera Zoltánra. Megmondom őszintén, nem lepne meg, ha ez a két válogatott végezne a csoport első két helyén…

(NSO)

Kenneth Christiansen

Született: 1971.01.17.

Posztja: csatár

Első tétmérkőzése: 1994.05.11., Fáy u.: Vasas – Ferencváros: 1-2, MK
FTC: Szeiler – Petrók – Simon T. , Szekeres – Páling , Albert ifj. , Lipcsei , Keller – Nagy Zs. , Kovács József , Christiansen
Csere: Vanicsek , Zavadszky

Góllövők: öngól(1), Kovács J.(1)

Edző: Nyilasi Tibor

Utolsó tétmérkőzése: 1995.03.22., Népstadion: BVSC – Ferencváros: 4-2, MK
FTC: Balogh T. – Telek – Hrutka , Szekeres – Páling , Lisztes , Szűcs M. , Czéh , Kecskés Z. – Kopunovic , Christiansen
Csere: Nagy Zs.

Góllövők: Czéh(1), Lisztes(1)

Edző: Novák Dezső

A Ferencváros színeiben 38 alkalommal lépett pályára, 9 gólt szerzett.

NB1: 20 mérkőzés / 2 gól
Magyar Kupa: 11 mérkőzés / 5 gól
Szuperkupa: 1 mérkőzés / 0 gól
KEK: 6 mérkőzés / 2 gól

Magyar Bajnok (1): 1994/95
Magyar Kupa győztes (2): 1993/94, 1994/95
Szuperkupa győztes (2): 1993/94, 1994/95

(ftcbk.hu)

Reklámok