Dragóner Attila őszintén válaszolt a Nemzeti Sportban Sinkovics Gábor kérdéseire.

Ki lesz a bajnok?

Nem tudom – válaszolta Dragóner Attila, a Ferencváros huszonnyolcszoros válogatott védője. – Az első forduló meggyőzött arról, amit már korábban is mondtam: erős, kiegyensúlyozott bajnokság elé nézünk.

Igazán nem akarom megbántani, de ha ezt a kérdést annak idején feltették mondjuk Páncsics Miklósnak, Bálint Lászlónak, Pintér Attilának, vagy Telek Andrásnak, ők bizony kapásból válaszolták volna a bajnoki rajt előtt: a Fradi lesz a bajnok!

Gyerekkorom óta tudom, hogy a Fradinál mindig az aranyérem a cél, és ez így van rendjén. Magam is ezért dolgozom, és erről álmodozom, de igyekszem reálisan gondolkodni: egyrészt fogalmam sincs, mi mennyire leszünk erősek, másrészt pedig látni kell, hogy a riválisok nem kevés pénzt, energiát mozgósítottak – talán éppen miattunk is… Nagyon erős a Debrecen, az Újpest, a Fehérvár, és idesorolom a Győrt és a Honvédot is.

És a Fradi?

Mondom, még számomra is rejtély, mennyit érünk. Az előkészületi meccsek alapján azt mondom, még nem álltunk össze, de bízom magamban és a csapatban, ezért azt mondom, az aranyesélyesnek sorolt csapatok között ott kell lenni a Ferencvárosnak is. Sokat várok Ferenczi Istvántól, Paul Shaw-tól… Sokan vagyunk, így Bobby Davison megteheti, hogy akár négy-öt poszton változtat fordulóról fordulóra. Mindenkinek meg kell küzdenie a helyéért, de így van ez rendjén. Sok légiósunk van, bő a választék.

Rengeteg kritika elhangzott ezzel kapcsolatban: túl sok a légiós Magyarországon, ahelyett, hogy saját nevelésű fiatalokat foglalkoztatnának a klubok.

Ez már a múlt. Nem saját nevelésű, vagy fiatal, esetleg öreg futballisták alkotják a keretet, hanem jó és rossz játékosok. Az játsszon, aki megérdemli. Legyen akár ötvenkét éves és netán izlandi. És még valami: a válság alatt valósággal lerabolták a Fradit. Elvitték tőlünk a legtehetségesebb fiúkat.

És a Fradi-szív? Már az is elavult fogalom? Elég, ha végigolvassa a Bajnokok Ligájában szereplő FTC-névsort, Simon Tiborral, Vincze Ottóval, Telek Andrással, Lisztes Krisztiánnal…

Ez is már csak illúzió. Nézze meg a nagy klubokat, csupán néhány ikon maradt. Madridban Raúl, a Milanban a nemrég visszavonult Paolo Maldini, a Manchesterben Ryan Giggs. Üzlet ez már, nem az érzelmek iskolája. De azért, mert sok légiósunk van, még lehet erős a Fradi. Tudja, minden pillanatát élvezem az edzéseknek, olyan nekünk, mintha a pokolból lifteztünk volna a mennyországba. A válság, a pénztelenség, a kilátástalanság után újra profi körülmények között készülhetünk, időben kapjuk a fizetésünket, és Angliában olyan edzőtáborozáson vehettünk részt, amelyet soha sem felejtek el. Még a hatodik ligás Sheffield FC-nél is úgy fogadtak minket, tudták mit jelent a Ferencváros. Felemelő érzés volt ugyanazokon a pályákon gyakorolni, ahol a Sheffield United teszi. Egyszóval megint profi klub lettünk.

Azt mondja, erős bajnokságra számít. Úgy látja, emelkedik a színvonal az NB I-ben?

Mindenesetre jó jel, hogy a televíziós csatornák hatalmas pénzekért versengtek a bajnokság közvetítési jogáért. Emellett sok helyen csinosítják a stadionokat, megpróbálnak minél több nézőt becsalogatni.

A védők gólkirálya is lehet: Kecskeméten, a Ligakupa-meccsen két találattal kezdte a szezont.

Az biztos, hogy a szöglet- és szabadrúgásoknál fontos szerep hárul rám. Rendszerint James Ashmore íveli középre a sarokrúgásokat, és sokszor valóban engem keres, és van még taktikai variáció a tarsolyomban bőven.

Szombaton a volt ferencvárosi edző, Csank János csapata, a ZTE lesz az ellenfél. Mit vár a találkozótól?

Szerettem együtt dolgozni a mesterrel, s tudom, hogy most is kitalál majd valami meglepetést nekünk. Ám nekünk, újra NB I-es meccsen muszáj győznünk. Bízom benne, hogy telt ház lesz, a szurkolóink örökre elfelejthetik azt a nyomorúságos három esztendőt. Új időszámítás kezdődött, s talán valóban eljutunk ismét a Bajnokok Ligájába.

(Nemzeti Sport)