Dani születésnapja alkalmából nyilatkozott.

Boldog embernek tartom magam, de elégedettségről szó sincs. Édesapám is mindig azt mondta, hogy majd akkor lehetek elégedett, ha BL-t nyerek. Az tény, hogy jó úton haladok, jó csapatban játszom és innen megvan a fejlődési lehetőségem is, innen a csillagos eget is el lehet érni. Most azonban még az elején vagyok egy rögös útnak, amit idáig célul tűztem ki, azt az utánpótlásban már megvalósítottam, mostantól egyre feljebb szeretnék jutni a ranglétrán. Első lépcsőben szeretnék a felnőtteknél is stabil csapattaggá válni. Dolgozom becsülettel és amikor az edzőm úgy ítéli, hogy bizalmat szavaz, akkor megpróbálok élni a lehetőséggel. Hosszú távon mindenképpen szeretnék válogatott lenni, hiszen büszkeség a nemzeti mezt az embernek magára húznia.

Ezen kívül, amíg lehet, szeretnék a Fradiban játszani és ha egyszer lehetőség adódik rá, akkor külföldön is próbára tenni magam. Példaképem van több is, elsősorban Simon Tibire nézek fel. Az ő akarata és mentalitása, hogy mindig nyerni akart, ez egyszerűen magával ragadó. Külföldiek közül kettő is van. Az egyik Marc Overmars, aki szerintem a Barcelona egyik legnagyobb zsenije volt, hihetetlen gyors volt, még Roberto Carlos sem tudta fogni. A másik pedig Alan Shearer, akik fantasztikus dolgokat vitt véghez a Newcastle-el, imádtam a csatárjátékát. Csapatban egyértelmű, hogy a Fradi a kedvenc, no meg a Barcelona, amely örök szerelem. Mégis inkább, ha választanom lehetne, akkor Angliába mennék, a rakkolós foci fekszik nekem a leginkább. Esetleg a Bundesliga, de inkább Anglia. Remélem lesz módom választani.

(sportandmedia)