Az index remek sorozatának folytatása.

Tehetetlenség, félelem, szkepszis, általános bizalmatlanság és bizonytalanság – ezek jellemzik a magyar futball világát a csalási botrány kirobbanása után. Mindenki tud mindenről, de senki sem beszél róla. Kisteleki úgy tesz, mintha most értesült volna róla, de többek szerint rég tudnia kellett, mi folyik a pályákon. Van, aki arra számít, komoly következményei lesznek a kipattant botránynak, más viszont biztosra veszi, semmi sem fog változni, írja az index.hu

„Tehetetlennek éreztem magam. Hova mentem volna? Mivel? Ha leírom pénteken valakinek, hogy ez a meccs ennyi és ennyi lesz, akkor átszervezik, nem az lesz az eredmény” – magyarázta egyik, a magyar futballban fontos pozíciót betöltő megszólalónk arról, miért nem tett semmit az elmúlt években, annak ellenére, hogy tudott a folyamatosan zajló fogadási csalásokról. Korábbi cikkeinkben bemutattuk, az egész hazai focivilág tudott róla, hogy egyes játékosok adják veszik a meccseket.

Összefüggések vagy mentegetőzések?

„Szerintem ezek mindenhol ott vannak. Ez egy maffia, ha beszélsz, kivesznek az autódból” – mondta egyik, természetesen névtelenséget kérő forrásunk. A csalások szervezőinek tartott ismert futballisták mögött alvilági emberek állnak, akik mindent megtesznek, hogy ne kerüljön veszélybe a milliárdos hasznú üzlet.

Egy klubvezetőnek egy magas rangú rendőrtiszt barátilag azt javasolta neki, hogy ha bármit tud ebben az ügyben, véletlenül se a rendőrséghez, hanem a Nemzeti Nyomozó Irodához vagy a titkosszolgálathoz menjen.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy kié a valódi felelősség. Egy sportvezető szerint összefüggéseiben kell kezelni ezt a jelenséget is. Meg lehet közelíteni a problémát úgy, hogy csak azt mondjuk, a bunda rossz, el kell tűnnie, de lehet törekedni arra is, hogy megértsük, miért van. A körülményeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, a klubvezetőknek nincs erkölcsi alapjuk arra, hogy számon kérjenek, ha keveset fizetnek a futballistáknak, és azt is adókerülő módon, több hónapos késéssel. Vezetői felelősség az is, hogy külföldi játékosok szerződtetésénél nem nézik meg, mit vesznek, csak az számít, olcsó legyen, aztán az olcsó játékos csalásokkal egészíti ki a pénzét.

Egy NB I.-es ügyvezető ezt mentegetőzésnek nevezte, úgy véli, minden ugyanúgy folytatódna akkor is, ha rendben lennének a dolgok a magyar futballban, és szabályosan, időben fizetnék ki a futballistákat. Sokan nem anyagi gondjaik, hanem pénzéhségük miatt csalnak.

Ezt az álláspontot erősíti az a tény, hogy a fogadási botrány Németországban robbant ki, ahol aligha lehetett ok a klubok és a játékosok bizonytalan anyagi helyzete.

Le kell őket lőni

Megszólalóink abban egyetértettek, ha a játékos a válogatottban csal el meccseket, az megbocsáthatatlan bűn. „Ha valaki klubszinten műveli ezeket a dolgokat, az is káros, de megmagyarázható. Ha címeres mezben csinálja ezt, azt gondolkodás nélkül le kell lőni. Ott nincs pardon, nincs kegyelem, nincsenek külső körülmények.”

Pediga válogatottatak sem hagyja érintetlenül a bundagyanú: épp az utóbbi évtizedek legjelentősebb magyar futballsikerét elért U20-as válogatott egyes meccseit már vizsgálja a szövetség, több játékost beidéztek meghallgatásra.

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) vezetői úgy csinálnak, mintha meglepték volna őket a fejlemények. Igaz, Kisteleki István elnök azt állította, hogy a tavaszi UEFA-kongresszus óta tudott a fogadási csalásokról, de az nem derült ki, hogy a magyar ügyekről is hallott-e. Megszólalóink közül többen elképzelhetetlennek nevezték, hogy az MLSZ első embere ne tudott volna arról, amiről az egész hazai fociközeg évek óta beszélt. A futball egyik felsővezetője azonban máshogyan látja:

„Szerintem a Kistelekiék tényleg nem tudtak erről. Kisteleki nem látja a rendszerben az embert, neki ez egy hatalmi játék. Olyan magasról tekint le erre az egészre, annyira mások a problémái, mint neked vagy nekem, hogy nem hiszem, hogy ezeket észrevette.”

Ha az MLSZ-vezetés eddig nem is tudott a manipulált meccsekről, most már lépnie kell. Az a kérdés, lesz-e, és ha igen, milyen következménye a csalásnak. A vélemények szkeptikusak.

A csalók leleplezésére csak akkor van esély, ha az elmúlt időben lehallgatták a résztvevőket. Egyik megszólalónk szerint már két éve figyelhetnek egyes játékosokat, szervezőket. Forrásaink kiirthatatlannak mondták a jelenséget, mondván, Németországban is annyit tudtak tenni a 2005-ös Hoyzer-botrány után, hogy megengedték a fogadást az alacsonyabb osztályú meccsekre is. Ezzel ugyan nem szüntették meg a csalásokat, de legalább mélyebbre szorították. Ott kevesebb pénzből is meg lehet már venni a meccseket, ami egyfelől rossz, de legalább nem a legértékesebb üzletet teszik tönkre a csalók.

Úgy tudjuk, egy élvonalbeli edző már most bekalkulálja a téli erősítésekbe, hogy kiket tilthatnak el, a szakember ötven bűnösre számít. Elképzelhető, hogy a főszereplők maguk fújnak visszavonulót, például beszélik, hogy az egyik vidéki csapat középhátvédje kiújuló sérülésére hivatkozva hamarosan bejelenti visszavonulását, a klubja már keresi az új embert a helyére.

Mindenkit gyanúba fognak keverni

Az egyik nyilatkozónk szerint most minden meglepő eredményre bundát fognak kiáltani. Szerinte ebben az idényben kevés meccset csalhattak el, mégis sorra jönnek a gyanúk. A sajtóban megjelent, hogy a Vasas meccseit vizsgálják, megszólalóink közül többen is egy vidéki csapat nagyarányú idegenbeli vereségét mondták manipuláltnak.

A valóban elcsalt meccsek eltűnnek majd a gyanúsítgatások tengerében. „Hidd el nekem, nem lesz ebből semmi. Minden marad a régiben” – mondta az évtizedek óta a magyar futballban dolgozó forrásunk.

Nemcsak a fogadási csalók vesznek meccseket
A magyar futball a mai napig nem tiszta a klasszikus bundázástól sem. A rendszerváltás környékén egy időre eltűnt a meccsek megvásárlása, azonban már a 90-es évektől újra vettek meg játékosokat, játékvezetőket az előrejutni akaró klubvezetők. Az egyik vidéki klub tulajdonosa a játékvezetőkre utazik: beülteti a bírót az autójába, mennek egy kört, és előkerül egy boríték a kesztyűtartóból. Informátorunk egyenesen azt állította, hogy egy élvonalba vágyó NB II.-es klub költségvetéséből hetvenmillió forint megy a kiadásokra, és negyven a csalásra. Ez a fajta bunda egyébként a fogadási csalóknak is nagyon megfelelő, ha őt vették meg, akkor azért is kap pénzt, megjátszhatta az eredményt, sőt még el is adhatja az információt. Forrásunk felelevenített egy tíz évvel ezelőtti, utolsó fordulós másodosztályú meccset, amely az oda-vissza megvásárlások miatt tragikomédiába fulladt. Mindkét csapat vezetői lefizettek játékosokat az ellenfélből, sőt egyikük a bírót is megvette. Végül a hosszabbítás utolsó pillanataiban egy komikus góllal dőlt el a meccs és az osztályozó sorsa. Informátorunk, mint a hazai csapat megyei futballszövetségének elnöke ment be a bírói öltözőbe, mert kíváncsi volt rá, mi történhetett. A játékvezető épp magyarázkodott a hazaiak ügyvezetőjének, és mivel azt hitte, forrásunk is be van avatva, mindent részletesen elmondott.

(Csepregi Botond/index.hu)