Sam rengeteg kérdésetekre válaszolt.

  • Melyik a kedvenc futballcsapatod?
  • A Liverpool, kiskoromban ők voltak a legjobbak és lehet, hogy kicsit a dicsőséget is hajkurásztam, de istenem, egy kisgyerek mit csináljon? Amúgy az Exeternél voltam labdaszedő, a City meccseire jártam így hétről-hétre, de igazi csapatom a Liverpool volt.
  • Mit tudtál a Fradiról, mielőtt hozzánk szegődtél?
  • Még novemberben beszéltem volt csapattársammal, Adnannal, aki nagyon jókat mondott a klubról, már akkor tudtam, szeretnék itt játszani. Aztán amikor Craiggel kezdtem el tárgyalni, azonnal utánanéztem a Ferencvárosnak, sok anyagot olvastam a múltjáról, végigmentem a youtube-klipeken is. Mit mondjak, azonnal látszott, ez egy különleges klub, és ahogy Adnan is mesélte, hogy milyen elkötelezettek a szurkolók. Aztán amikor megérkeztem Pestre, s mindenki a Fradiról beszélt, akkor ‘ütött meg’ igazán a klub mérete. Mindig vágyam volt külföldön játszani, egy más kultúrában kipróbálni magam, nagy öröm, hogy most ez megadatik. Szeretnék beilleszkedni, szeretnék a magyar módiba beleszokni, nem akarom az angolságomat ráerőltetni másokra.
  • Mit tudsz a Dózsa-derbiről?
  • Hogy nagyon sokat jelent a szurkolóknak, hosszú múlttal, vad, hangulatos jelennel, – és azt, hogy alig várom, hogy résztvehessek rajta! Az biztos, hogy oda fogom tenni magam rendesen, hogy segítsem a csapattársaimat és örömet okozzunk a szurkolóinknak.
  • Milyen posztokon játszottál, kihez tudnád hasonlítani a játékstílusodat?
  • Bárhol eljátszom a védelemben, a Fradiban egyelőre baloldalt vesznek számításba, bár azt el kell mondjam, hogy inkább jobblábas vagyok. De sokat játszottam itt is tizenhat év profi karrier után nem okoz nehézséget. Hogy kihez hasonlítok? Nehéz kérdés, igazi támadó szélsőhátvéd vagyok, talán Ashley Cole és Patrice Evra jut eszembe.
  • Mit tudsz elmondani Tommy Dohertyről, volt csapattársadról?
  • Tommy az egyik legjobb játékos és messze a legjobb középpályás, akivel játszottam eddig. Védekezésben is remek, de a labdáinak is szeme van, nagyon odateszi magát, igazi örült a pályán. Azon kívül pedig egy remek ember, akire mindig lehet számítani.
  • Az eddigi csapataid közt hanyadik helyre helyeznéd a Fradit?
  • Ifistaként a Southampton Premier League-s csapatánál voltam, az talán játéktudásra jobb csapat volt, de a felnőttként megjárt csapatok közül messze a Fradi a legnagyobb és legjobb és pezseg a vérem, ha arra gondolok, hogy egy ilyen csapathoz kerültem.
  • Tavasszal milyen helyezéssel lennél elégedett?
  • Úgy érzem, nagyon jól összeálltunk itt kint, jó a csapat összetétele is, de a tavasz nagyon nehéz lesz. Szeretném azt mondani, hogy dobogósok leszünk, de ez nem csak a Ferencvároson múlik. Az a fontos, hogy mindent megtegyünk, a saját meccseinket hozzuk. Azt várom, hogy ez sikerül és valahol az első hétben leszünk, lehetőleg minél előkelőbb helyen, de ha ez meglesz, az remek platform lesz az igazi célunk, a jövő évi bajnokság felé.
  • Hány tetoválásod van?
  • Huh, nem is tudom, ez [mutat a bal karján lévő hatalmas tetoválásra] egynek számít, így husz-huszonöt lehet.
  • Összebarátkoztál már valakivel a magyarok közt?
  • Persze! Mindenki ragyogóan fogadott, a fiatal és az idősebb magyar játékosok is látják szerintem, hogy én be akarok illeszkedni, a magyar, a fradista szokások szerint játszani pályán kívül és belül is. Eddig minden csapatomnál elfogadtak, mert ha viccelni kell, viccelek, ha dolgozni kell, akkor pedig mindent kiadok magamból.Úgy fest itt sincs másként. El Capitanoval és a többiekkel is hamar azonos hullámhosszra kerültünk.
  • Az angol médiában arról volt szó, hogy edzőként jössz ide, ez szóba került komolyabban?
  • Annyiban igen, hogy később edző, menedzser szeretnék lenni, de harminckét évesen remek erőben érzem magam, szerintem még sok van a karrieremből játékosként is, most ez a fontos. Amúgy járok egy újságiró iskolába is, távoktatásban, ez szeretném tovább csinálni. Szerencsére már volt szerencsém többször kipróbálni magamat etéren: szerepeltem az angol Football League podcastjában, rendszeresen szakkommentárkodtam a Sky meccsein, részese voltam az otthon igen népszerű Soccer AM című műsorának is és rendszeresen írtam glosszákat is, De egyelőre a foci és a Fradi az első, a második és a harmadik.
  • Milyen a hangulat, milyennek látod a csapatot?
  • Az új edzői stáb nagyon felpörgetett minket, úgy érzem, valami különleges dolog elején,egy hullámhosszon vagyunk, mindenki tudja, ha mindent kiad magából, jók leszünk. Komoly változások vannak a Fradinál, a pályán kívül és belül, úgy érzem, most mindenki egy irányba húz, a magyar srácok mutatják az utat, hogy mit jelent a Fradi, merre kell menni, mi pedig, légiósok, mindent megteszünk, hogy hasznára legyünk a csapatnak, tudjuk segíteni a Ferencvárost. Mint mondtam, szerintem ez egy különleges pillanat, és ki kell használni ezt a lehetőséget. De ehhez rátok, szurkolókra is szükség van, nélkületek egyszerűen nem megy, nem mehet, egyűtt a jogos helyére, a csúcsra tudjuk jutatni a Fradit, reméljük már jövőre.
  • Egyedül vagy családdal költözöl Pestre?
  • Barátnőmmel és a srácommal, nagy változás lesz, de várjuk már, hogy bejárjuk alaposan a srácok szerint varázslatos várost.
  • Sokan szkeptikusak voltak, mikor ideigazoltál, de mára ismeretlenül is néhányak egyik kedvence lettél.
  • Teljesen természetes, ha egy-egy ismeretlen játékost idegenkedve fogadnak, az pedig nagyon jó érzés, hogy megkedveltek. De várjátok meg, míg a pályán bizonyítok: egy dologban biztos lehettek, mindig a maximumot, ’110%’-ot adom ki magamból, és harcolok a klubomért. Eddig ennek révén mindenütt megkedveltek, remélem a Fradinál is így lesz – mert azt el kell mondjam, nagyon fontos számomra, hogy szeressenek, ez adja az erőt számomra.
  • Az a hír járja, hogy kemény vagy a pályán. A magyar bírók nem igazán szeretik a kemény játékot, mit gondolsz, tudod ezt majd kezelni?
  • Persze alkalmazkodni kell a helyzethez, a bírói felfogáshoz, de nem fogom feladni magam. Ahogy eddig is, eztán is, ha egy lábon kell átmennem, hogy megszerezzem a labdát, átmegyek. Legyen a bíró angol, vagy magyar. Nem vagyok alattomos játékos, ezt majd látjátok, de kemény vagyok, ez igaz.
  • Mit gondolsz, feküdni fog neked a magyar stílus?
  • Szerintem igen, technikás focit játszanak Magyarországon, de a labdával talán kicsit többet pepecselnek, lassabb a tempó, ez meg egy védőnek jó, időt ad a szerelésre.
  • Angolként fogadnál arra, hogy te vagy Csizi adja a több gólpasszt?
  • Nem, nem fogadok soha. Szeretném osztani az asszisztokat, de ha Csizi barátom tízet ad, én meg egyet sem, de hozzuk a meccseket, az nekem elég lesz.
  • A hétfő délelőtti eseményen készült videón látszik, jó a mozgásod.
  • Hehe… Ez valami velem született tehetség lehet akkor, nem tanultam. [megnézi az aerobic-videót] Nagyon jó – látod ezen a felvételen is látszik ez egy csapat, még ha a mester mozgása meg is rémiszt kicsit. Nagy élmény volt ez a látogatás hétfőn, az ember ilyenkor értékeli igazán, ami megadatott neki, és csak reméli, hogy valamit adhat, valamiben segíthet ezeknek a kis hősöknek.
  • Minden csapatodnál stabil kezdő voltál, ez nem egyszerű, mivel sikerült elérni?
  • Azzal, hogy keményen dolgozom, ez látták mindenhol, azzal, hogy ha játszom, mindent kiadok magamból. A csapatért mindenre képes vagyok, és kiállok a társakért. Soha nem voltam a képességeket tekintve csapataim legjobbja, de mindig lehet rám számítani. Arra is nagyon büszke vagyok, hogy három csapatnál is kapitány lehettem.
  • A Fradinál is esetleg? Itt ki a vezér, esetleg te?
  • Bár azt elismerem, hogy az egyik hangadó én vagyok, de a vezérek a tapasztalt magyarok, El Capitano, Dragó, István, Zoli és Dénes. Ez így van jól. De ők is tudják már, ha kellek bármikor, bármiben, ott leszek, rám lehet számítani.
  • Novemberben visszavonultál, nehéz volt újrakezdeni?
  • Nem, erősítettem, edzésben maradtam végig. Ami nehéz volt, az az, hogy nem járhattam öltözőben, pedig nekem az, immár tizenhat éve, az igazi otthonom. Nagyon jó ismét egy csapat tagja lenni, ráadásul egy ilyen fantasztikusnak!
  • Az csoki? Kérhetek egy kockát? [Odahajol a diktafonhoz, suttog] Kedves szurkolók, szigorú diétán vagyok, nehogy elmondjátok ezt a mesternek, de eszem egy kicsi csokit. Disznó vagyok, röff-röff! [Ismét hangosan] Mindjárt menni kell az esti meccsre, mennem kell – találkozunk Budapesten, az Üllői úton! Hajrá Fradi!

    Melyik a kedvenc futballcsapatod?

    A Liverpool, kiskoromban ők voltak a legjobbak és lehet, hogy kicsit a dicsőséget is hajkurásztam, de istenem, egy kisgyerek mit csináljon? Amúgy az Exeternél voltam labdaszedő, a City meccseire jártam így hétről-hétre, de igazi csapatom a Liverpool volt.

    Mit tudtál a Fradiról, mielőtt hozzánk szegődtél?

    Még novemberben beszéltem volt csapattársammal, Adnannal, aki nagyon jókat mondott a klubról, már akkor tudtam, szeretnék itt játszani. Aztán amikor Craiggel kezdtem el tárgyalni, azonnal utánanéztem a Ferencvárosnak, sok anyagot olvastam a múltjáról, végigmentem a youtube-klipeken is. Mit mondjak, azonnal látszott, ez egy különleges klub, és ahogy Adnan is mesélte, hogy milyen elkötelezettek a szurkolók. Aztán amikor megérkeztem Pestre, s mindenki a Fradiról beszélt, akkor ‘ütött meg’ igazán a klub mérete. Mindig vágyam volt külföldön játszani, egy más kultúrában kipróbálni magam, nagy öröm, hogy most ez megadatik. Szeretnék beilleszkedni, szeretnék a magyar módiba beleszokni, nem akarom az angolságomat ráerőltetni másokra.

    Mit tudsz a Dózsa-derbiről?

    Hogy nagyon sokat jelent a szurkolóknak, hosszú múlttal, vad, hangulatos jelennel,  – és azt, hogy alig várom, hogy résztvehessek rajta! Az biztos, hogy oda fogom tenni magam rendesen, hogy segítsem a csapattársaimat és örömet okozzunk a szurkolóinknak.

    Milyen posztokon játszottál, kihez tudnád hasonlítani a játékstílusodat?

    Bárhol eljátszom a védelemben, a Fradiban egyelőre baloldalt vesznek számításba, bár azt el kell mondjam, hogy inkább jobblábas vagyok. De sokat játszottam itt is tizenhat év profi karrier után nem okoz nehézséget. Hogy kihez hasonlítok? Nehéz kérdés, igazi  támadó szélsőhátvéd vagyok, talán Ashley Cole és Patrice Evra jut eszembe.

    Mit tudsz elmondani Tommy Dohertyről, volt csapattársadról?

    Tommy az egyik legjobb játékos és messze a legjobb középpályás, akivel játszottam eddig. Védekezésben is remek, de a labdáinak is szeme van, nagyon odateszi magát, igazi örült a pályán. Azon kívül pedig egy remek ember, akire mindig lehet számítani.

    Az eddigi csapataid közt hanyadik helyre helyeznéd a Fradit?

    Ifistaként a Southampton Premier League-s csapatánál voltam, az talán játéktudásra jobb csapat volt, de a felnőttként megjárt csapatok közül messze a Fradi a legnagyobb és legjobb és pezseg a vérem, ha arra gondolok, hogy egy ilyen csapathoz kerültem.

    Tavasszal milyen helyezéssel lennél elégedett?

    Úgy érzem, nagyon jól összeálltunk itt kint, jó a csapat összetétele is, de a tavasz nagyon nehéz lesz. Szeretném azt mondani, hogy dobogósok leszünk, de ez nem csak a Ferencvároson múlik. Az a fontos, hogy mindent megtegyünk, a saját meccseinket hozzuk. Azt várom, hogy ez sikerül és valahol az első hétben leszünk, lehetőleg minél előkelőbb helyen, de ha ez meglesz, az remek platform lesz az igazi célunk, a jövő évi bajnokság felé.

    Hány tetoválásod van?

    Huh, nem is tudom, ez [mutat a bal karján lévő hatalmas tetoválásra] egynek számít, így husz-huszonöt lehet.

    Összebarátkoztál már valakivel a magyarok közt?

    Persze! Mindenki ragyogóan fogadott, a fiatal és az idősebb magyar játékosok is látják szerintem, hogy én be akarok illeszkedni, a magyar, a fradista szokások szerint játszani pályán kívül és belül is. Eddig minden csapatomnál elfogadtak, mert ha viccelni kell, viccelek, ha dolgozni kell, akkor pedig mindent kiadok magamból.Úgy fest itt sincs másként. El Capitanoval és a többiekkel is hamar azonos hullámhosszra kerültünk.

    Az angol médiában arról volt szó, hogy edzőként jössz ide, ez szóba került komolyabban?

    Annyiban igen, hogy később edző, menedzser szeretnék lenni, de harminckét évesen remek erőben érzem magam, szerintem még sok van a karrieremből játékosként is, most ez a fontos. Amúgy járok egy újságiró iskolába is, távoktatásban, ez szeretném tovább csinálni. Szerencsére már volt szerencsém többször kipróbálni magamat etéren: szerepeltem az angol Football League podcastjában, rendszeresen szakkommentárkodtam a Sky meccsein, részese voltam az otthon igen népszerű Soccer AM című műsorának is és rendszeresen írtam glosszákat is, De  egyelőre a foci és a Fradi az első, a második és a harmadik.

    Milyen  a hangulat, milyennek látod a csapatot?

    Az új edzői stáb nagyon felpörgetett minket, úgy érzem, valami különleges dolog elején,egy hullámhosszon vagyunk, mindenki tudja, ha mindent kiad magából, jók leszünk. Komoly változások vannak a Fradinál,  a pályán kívül és belül, úgy érzem, most mindenki egy irányba húz, a magyar srácok mutatják az utat, hogy mit jelent a Fradi, merre kell menni, mi pedig, légiósok, mindent megteszünk, hogy hasznára legyünk a csapatnak, tudjuk segíteni a Ferencvárost. Mint mondtam, szerintem ez egy különleges pillanat, és ki kell használni ezt a lehetőséget. De ehhez rátok, szurkolókra is szükség van, nélkületek egyszerűen nem megy, nem mehet, egyűtt a jogos helyére, a csúcsra tudjuk jutatni a Fradit, reméljük már jövőre.

    Egyedül vagy családdal költözöl Pestre?

    Barátnőmmel és a srácommal, nagy változás lesz, de várjuk már, hogy bejárjuk alaposan a srácok szerint varázslatos várost.

    Sokan szkeptikusak voltak, mikor ideigazoltál, de mára ismeretlenül is néhányak egyik kedvence lettél.

    Teljesen természetes, ha egy-egy ismeretlen játékost idegenkedve fogadnak, az pedig nagyon jó érzés, hogy megkedveltek. De várjátok meg, míg a pályán bizonyítok: egy dologban biztos lehettek, mindig a maximumot, ’110%’-ot  adom ki magamból, és harcolok a klubomért. Eddig ennek révén mindenütt megkedveltek, remélem a Fradinál is így lesz – mert azt el kell mondjam, nagyon fontos számomra, hogy szeressenek, ez adja az erőt számomra.

    Az a hír járja, hogy kemény vagy a pályán.  A magyar bírók nem igazán szeretik a kemény játékot, mit gondolsz, tudod ezt majd kezelni?

    Persze alkalmazkodni kell a helyzethez, a bírói felfogáshoz, de nem fogom feladni magam. Ahogy eddig is, eztán is, ha egy lábon kell átmennem, hogy megszerezzem a labdát, átmegyek. Legyen a bíró angol, vagy magyar. Nem vagyok alattomos játékos, ezt majd látjátok, de kemény vagyok, ez igaz.

    Mit gondolsz, feküdni fog neked a magyar stílus?

    Szerintem igen, technikás focit játszanak Magyarországon, de a labdával talán kicsit többet pepecselnek, lassabb a tempó, ez meg  egy védőnek jó, időt ad a szerelésre.

    Angolként fogadnál arra, hogy te vagy Csizi adja a több gólpasszt?

    Nem, nem fogadok soha. Szeretném osztani az asszisztokat, de ha Csizi barátom tízet ad, én meg egyet sem, de hozzuk a meccseket, az nekem elég lesz.

    A hétfő délelőtti edzésen készült videón látszik, jó a mozgásod.

    Hehe… Ez valami velem született tehetség lehet akkor, nem tanultam. [megnézi az aerobic-videót] Nagyon jó – látod ezen a felvételen is látszik ez egy csapat, még ha a mester mozgása meg is rémiszt kicsit. Nagy élmény volt ez a látogatás hétfőn, az ember ilyenkor értékeli igazán, ami megadatott neki, és csak reméli, hogy valamit adhat, valamiben segíthet ezeknek a kis hősöknek.

    Minden csapatodnál stabil kezdő voltál, ez nem egyszerű, mivel sikerült elérni?

    Azzal, hogy keményen dolgozom, ez látták mindenhol,  azzal, hogy ha játszom, mindent kiadok magamból. A csapatért mindenre képes vagyok, és kiállok a társakért. Soha nem voltam a képességeket tekintve csapataim legjobbja, de  mindig lehet rám számítani. Arra is nagyon büszke vagyok, hogy három csapatnál is kapitány lehettem.

    A Fradinál is esetleg? Itt ki a vezér, esetleg te?

    Bár azt elismerem, hogy az egyik hangadó én vagyok, de a vezérek a tapasztalt magyarok, El Capitano, Dragó, István, Zoli és Dénes. Ez így van jól. De ők is tudják már, ha kellek bármikor, bármiben, ott leszek, rám lehet számítani.

    Novemberben visszavontál, nehéz volt újrakezdeni?

    Nem, erősítettem, edzésben maradtam végig. Ami nehéz volt, az az, hogy nem járhattam öltözőben, pedig nekem az, immár tizenhat éve, az igazi otthonom. Nagyon jó ismét egy csapat tagja lenni, ráadásul egy ilyen fantasztikusnak!

    A napi összefoglaló támogatója az Eszterházy Károly Főiskola – köszönjük!

    About these ads