Az ftcbk.hu egy apró, érdekes történettel szolgál a Fradi egyik aranykorából, a profi-korszakból. Kovács János, a Fradiban tizenegy meccsen tizenkét gólig jutott csatár leigazolása mutatja, már a huszas évek végén is kellettek a trükkök egy sikeres csapathoz.

Kovács átigazolása a Fradihoz, nem mindennapi módon történt. 1929. januárjában Kovács a Wiener AC-hoz nyújtotta be átigazolási kérelmét. Miután a WAC tagjai közé tartozott. A Ferencváros nevében Szigeti Imre a futballszakosztály elnöke felkereste a bécsiek vezetőjét és kérte, adják át a szombathelyi csatárt. Mivel ők azonnal kiadták, nem volt nehéz rájönni, hogy az egész nagy „dribbli” a fradisták kívánsága szerint történt, így kívánták megszerezni a játékost.

A Szombathelyi AK ugyanis a Ferencvárosnak nem adta volna ki, így viszont már nem rendelkezett vele régi egyesülete. Ez mind szépen is hangzik és tele volt Budapest a Fradi vezérkarának agyafúrt „haditettétől”. Csakhogy adminisztrációs és formai hibák történtek az átigazolásnál, így az Osztrák szövetség nem adhatta ki Kovácsot, mert nem volt az ő játékosa. Az MLSZ megtagadta Kovács újabb kiadatását az Osztrák szövetségnek – így a Szombathelyi AK játékosa maradt.

A Ferencváros újabb átigazolási kérelmet nyújtott be – ezúttal már a szombathelyiekhez. Kérte a csatárt, akit vissza sem engedtek Pestről, hanem a tartalékcsapatban játszatták. Hosszas huzavona után mégis bemutatkozott a Ferencvárosban, néhány hónap múlva pedig vígan hajózott a Ferencváros híres dél-amerikai túrájára…

Itt találod az eredeti cikket.
(ftcbk.hu)