Védőnk a Sport Extrának nyilatkozott.


Rodenbücher István az MTK játékosaként közel öt és fél esztendővel ezelőtt, 2004. október 2-án a Bp. Honvéd elleni 1-1-re végződött mérkőzésen mutatkozott be a futball első osztályban. A 184 cm magas védő pályafutását Németkéren kezdte, majd Szekszárdon és Györkönyön át 1997-ben vezetett az útja az MTK-ba. A Sándor Károly Akadémia neveltje megfordult az MTK fiókcsapatában, a Bodajkban is. Tagja volt a Hungária körúti egyesület legutóbbi, 2007-08. évi bajnokcsapatának, melynek az elmúlt szezonban – az 1984. 02. 22-én született játékosa – 26 esztendősen az egyik „legöregebb” futballistája volt.

– Az FTC első nyári igazolásaként elárulná: miért váltott klubot? – kérdeztük Rodenbücher Istvánt.
– Lejárt a szerződésem az MTK-nál, több ajánlatom is volt, de amikor a Ferencváros is megkeresett, nem sokat gondolkodtam, szinte azonnal igent mondtam nekik – mondta a kétszeres válogatott középső védő. – Akárki, akármit mondhat és állíthat, a Fradi az még mindig Fradi, bárhol is álljon a tabellán. A Ferencvárosban szerepelni óriási megtiszteltetést jelent.

– Gondolom, klubváltásában a pénz is szerepet játszott?
– Ezt nem tagadom, bár gyorsan hozzátenném, hogy az anyagiakról nehéz őszintén megnyilvánulni Magyarországon. Tudom, sajnos egyre több a szegény ember, őket duplán irritálhatja a közszereplők keresete, pláne ha az illető futballista. Pedig sokan meglepődnének, ha megtudnák, mennyi volt a járandóságom az MTK-nál.

– Ahol információink szerint az átlagos alapfizetés alig haladja meg a minimálbért.
– Erről nem szeretnék beszélni. Maradjunk annyiban, nagyon közel jár az igazsághoz. Mindenesetre két éve drasztikus költséglefaragás kezdődött az MTK-nál és most, hogy a klubnál lejárt a szerződésem, a kontaktus meghosszabbítása érdekében zajló tárgyalásokon nem sikerült kompromisszumos megoldást találnunk. Gondolnom kell a jövőmre, megnősültem, építkezni akarok, családot szeretnék alapítani.

– Önnel egyetemben ezt nagyon sok hasonló fiatal kortársa elmondhatná.
– Ezzel tisztában vagyok, és együtt is érzek velük. Azt is tudom, hogy az egyre inkább eldurvult világban sajnos lassan kiveszik a mások megbecsülése. Azért hat évet lehúztam az MTK-ban, az utóbbi időben Kanta József sérülése miatt sokszor csapatkapitányként szolgáltam a klubot és elmondhatom, nagyon jó közösségben lehettem amolyan vezéregyéniség. Azonban ez sem számított, mindenestre csak a szépre fogok emlékezni.

– Úgy fest, több korábbi klubtársa szintén menekül a Hungária körútról.
– Talán természetes, hogy mindenki saját érvényesülése és tudása érdekében megpróbálja kiaknázni a jobb lehetőséget.

– Rendívül őszinte. Azt is bevallja, hogy mondjuk anyagi megbecsülés szempontjából évekkel ezelőtt sokkal jobban állt-e az MTK, mint mostanság?
– Ezzel a felvetéssel nem lehet vitatkozni…

– És ahhoz a megközelítéshez mit szól, hogy csöbörből vödörbe eshet…
– Nem értem, mire céloz.

– Arra, hogy bár az MTK-nál sincs kolbászból a kerítés, de a hírek szerint új klubját, a Fradit sem veri fel a pénz.
– Erről nem tudok. Aláírtam a szerződést és nincs okom kételkedni benne, hogy az abban foglaltakat betartják az Üllői úton.

– Azzal tisztában van, hogy a ferencvárosi szurkolók nehezen fogadják el az MTK-ból érkező futballistákat.
– Teljes mértékben. De nincs bennem félsz tudom, ha teljesítményemmel rászolgálok – és minden erőmmel ezen leszek – hamar a Fradi szurkolók szívébe zárhatom magam.

(Sport Extra)