A Fradi volt edzőjével az nb1.hu beszélgetett.

A távozásodkor milyen visszajelzéseket kaptál?
– Amilyen sms-ek, telefonok, üzenetek érkeznek el hozzám, azt mondhatom, hogy pozitív volt mind. Meghatározó időszakot töltöttem a Ferencvárosnál. Hét éve vagyok edző, és ebből három évet a Fradinál töltöttem el.

– Ez alatt a három év alatt mennyiben lettél más ember?
– Mondhatom, hogy megkeményedtem, és nagyon sokat tapasztaltam. Ez egy nagyon nehéz világ, nagyon nagyok az elvárások.

– Még a pénztelenség időszakából is kaptál bőven.
– A legrosszabb, legnehezebb NB II-es időszakban érkeztem a Fradihoz, azt hiszem az volt a klub mélypontja. Ott álltunk pénz nélkül, játékos nem volt, igazolni nem tudtunk. Nagyon nehéz volt. Hogy mennyi szerepem volt a visszatérésben? Biztos volt benne valami a három év alatt. Három vezetőedző mellett dolgoztam, akiktől rengeteget tanulhattam.

– Hogyan élted meg, hogy menned kell?
– Nyilván nehezen. Rossz ezt átélni, főleg úgy, hogy élő szerződésed volt, és a visszajelzésekre támaszkodva, nem is végeztél rossz munkát. Ráadásul a felkészülések, az edzések már mindenhol elkezdődtek, már nem nagyon van munka, így különösebben nem esett jól.

– Kerestek már csapatok?
– Szerintem nem is nagyon tudták, hogy elváltak az útjaim a Ferencvárossal. Többen kérdezték, hogy ugye ott maradtál? Későn derült ki ez az egész, pláne ahhoz, hogy új munkát keressek. Borzasztóan érzem magam, három évig napi munkám volt, ahhoz képest most eléggé megváltozott a helyzetem. Ilyenben sem volt még részem, most ezt is megtapasztalom. Biztos ez is kell, hogy még erősebb legyek.
(czp/nb1.hu)