Hangoló.

Az elmúlt évek legfontosabb napja köszöntött ránk, ami hónapokra meghatározhatja szánk ízét. Szívünk, lelkünk és eszünk most Alicantén és Szombathelyen jár és úgy érezzük magunkat mint az a kissrác, aki az anekdota szerint a sokszor elcsépelt ostoba kérdésre, hogy mi szeretne lenni a lehető legértelmesebb választ adta: “Szkopjei lakos!” Aznap ugyanis ott játszott a Fradi. Mi most egyszerre szeretnénk alicantei és szombathelyi lakosok lenni, hogy a helyszínen izgulhassuk végig a KEK-döntőt, majd labdarúgó-csapatunk sorsdöntő bajnoki meccsét.

Óriási fontosságú meccsek ezek! Olyanok, amilyeneket a Fradi edzőóriása Lakat tanár úr előszeretettel nevezett Petőfi-meccseknek, utalva a legendás költő soraira: “Itt az idő, most vagy soha!”

Lányaink a KEK győzelemért szállnak harcba. Egy európai kupasiker nem igényel különösebb magyarázatot, akik látták ezeket a lányokat küzdeni a jóval esélyesebb és tehetősebb ellenfeleik ellen, azok pontosan tudják mennyire megérdemlik, hogy elhódítsák a KEK-serleget. Ma Aranycsapattá válhatnak!

A fiúk Szombathelyen azért küzdenek, hogy egy nehéz, viharos szezon végén a bajnoki dobogóra állhassanak. Nagyon kell ez a siker és nemcsak az európai kupaszereplés miatt. Soha az elsőosztályú magyar labdarúgó-bajnokságok 100 éves történetében nem fordult még elő, hogy 6 szezon elteljen anélkül, hogy a Ferencváros a dobogón álljon. Most sem történhet meg ez a szégyen!

Szeretett Klubunk 112 éves történetében talán még soha nem volt ennyire kiéhezve a sikerre a zöld-fehér tábor.
Dobogjon ezért együtt milliónyi Fradi szív Alicantéban, Szombathelyen, Ferencvárosban, az egész Kárpát-medencében no és mindenhol a világon, üvöltse milliónyi torok a csarnokban, a stadionban, a Tv-k, rádiók, monitorok előtt, hogy: Hajrá Fradi!
És adja Isten, hogy estére újra magasan szárnyaljanak a zöld-fehér zászlók és örömittasan énekelhessük, hogy: “A győzelem a Ferencvárosé!”

Hangulatfokozók: