A Tempó Fradi oldala fantasztikus anekdotákat tesz közzé Albert Flóriékról, ezekből szemezgetünk. 

Az  Üllői úton szinte egymás sarkára hágtak az ügyetlennél ügyetlenebb önjelölt focizsenik. Hetente öt-hat fiatal — olykor nem is olyan fiatal — jelentkezett játékra. Legtöbbjük mozgásáról ordított, hogy kibékíthetetlen haragban élnek a labdával. Csak szeretik a focit. Az FTC klasszis válogatottakkal tele­zsúfolt öltözőjében kezdetben csodálkoztak, értetlenkedtek az önismeret teljes hiányán, aztán viccesre „vették a formát”.

Albert Flóriék bevezető gyanánt a gyúróhoz küldték az új „kollégát”, aki az előzetesen megbeszéltek szellemében vastagon és alaposan bekente a jám­bort gerosánnal, sloannal, kapsodermával, következett tíz perc ücsörgés a for­ró vízzel töltött kádban. Az új fiú céklavörösen, a kenőcsöktől agyoncsípetten felöltözött. A kezére és a lábára — előre és hátulra is — sípcsontvédőt kötöz­tek, felvetették vele az ólommellényt, arra négy melegítőt, majd ráhangoló­dásként hússzor körbe kellett futnia a sporttelepet. Ha túlélte, átküldték Tichy úrhoz Kispestre, mondván, hogy a Honvédnak most nagyobb szüksége van az ilyen remek labdarúgókra. Tichy Lajos csak annyit kérdezett a jövevényektől:

— Flóriék küldték? Aha, értem. Épp most volt itt Göröcs Titi. Kért, hogy ha látok egy klassz futballistát, irányítsam át Újpestre. Tudja, hol van a Me­gyeri úti stadion?

A többit itt olvashatjátok el.