Szidták a csapatot, az edzőt, és mindenkit, aki szembejött, de az lenne a baj, ha a négy meccsen szerzett két pont nem járna ezzel.

A sajtótájékoztató csendjét felverték a szurkolói rigmusok. Két szakember ült a pulpituson, mondták a magukét, de a termet betöltő szokásos csend ezúttal nem volt meg – hol a csapatunk, Prukner takarodj, és hasonló rigmusok hallatszottak be. A sajtó képviselőit nem engedték ki a székház ajtaján, innen sejthető volt, valami történik.

Kint jó esetben százan tüntettek – mondjuk ki – Prukner ellen, és kérdezték, hol a csapatunk? Prukner László, Orosz Pál és Federer Andrea mentek ki a szurkolókhoz, hogy a rendőrség, és a biztonsági őrök gyűrűjében válaszoljanak a kérdésekre. Voltak korrekt, és udvarias, és fogalmazzunk finoman, őszinte megnyilvánulások is, de kár volna mentegetőzni: hazai pályán a Ferencváros akkor sem kaphat ki a Pécstől, ha előző nap tökrészegen egymással verekedtek össze a játékosok a Megyeri Csárdában.

Nagyon fontos: nem volt erőszak, senki sem akart megverni senkit, sem a biztonsági őröknek, sem a rendőröknek nem akadt dolguk, akinek véleménye volt, elmondhatta, aztán mindenki ment a dolgára. Nem kellett félnie senkinek, még nekem sem, akit felkérdeztek, hogy nem a Blikktől vagyok-e…

Azt pedig csak halkan jegyezzük meg, hogy voltak, akik kimentek, és olyanok is, akik némán lopóztak el a hátsó kijáraton…

A képre kattintva a többit is megnézhetitek: