Nem győzzük hangoztatni, és eleget halljuk is, hogy Magyarországon egyedül a Fradiból lehet üzletet csinálni. Meggyőződésem, hogy abból sem, legalábbis a klasszikus, tulajdonosi formában nem. Várszegi Gábor az ezredforduló elején készíttetett egy felmérést, amiből az jött ki, hogy Magyarországon másfél millió ember fradista. Az üzletember ez alapján árazta be a tulajdonába került javakat, majd amikor rájött, hogy mindez negyed annyit sem ér, gyorsan le is lépett. Azóta Furulyás, Ináncsy, Dámosy, Rieb, Berki, és McCabe sem volt képes arra, hogy stabil alapokra helyezze a klubot. Annak, hogy komoly, tisztességes pénzember számára miért nem üzlet a Fradi, rengeteg oka van, én a négy legfontosabbat gyűjtöttem össze.

A közeg
Velejéig romlott, az üdítő kivételtől eltekintve aljas, a saját pecsenyéjét sütögető senkiktől hangos a Fradi székháza hosszú évek óta, tisztelet a kivételeknek. A dicsőbb napokat is megélt folyosókat cigarettafüst helyett rosszindulatú hazugságok lengik be, mindenki besároz, és gyaláz mindenkit. A három E betű, és a Fradi család kifejezés elcsépelt lózungokká váltak. A tisztességes üzletemberek megbízottjai a tárgyalások második hete után sikítva menekülnének ki a székházból.

Nincs kereslet
A kétmilliós Budapesten nincs ötezer ember, aki hétvégi elfoglaltságnak a Fradi meccsét választaná, holott egy közepesen meleg nyári napon több ezren kocsikáznak le a Balatonra hekket enni. Ennyire nem érdekli Budapestet, és az országot az FTC, ha pénzt kell adnia érte. Az elpusztíthatatlan Tábor jelentős része fiatal, saját keresettel nem rendelkező tinédzser, az oldallelátón nincs háromezer ember. A Fradi nem vonzó többé, tízezrek ábrándultak ki belőle, és sosem jönnek vissza többet, mert megöregedtek, és már más fontos nekik.

Alternatív programok
A magyar a tévében megnézi a meccset, az legalább ingyen van. De ha bekapcsolja a televízióját, nézheti a futballt Brazíliától az orosz bajnokságig, és fel sem kell kelnie a foteljéből. Hetente rádöbben, hogy amit ott lát, és amit a Fradi pályán, az olyan, mintha nem is ugyanaz a sport lenne. Mivel évek óta elmaradt az Üllői útról, érzelmileg már nem kötődik semmihez, ő szórakozni akar, de azt nem kapja meg. Racionálisan választ: inkább megnézi a Barcelonát a tévében.

A világ megváltozott
Manapság nem hat, nyolc órákat dolgozunk, mint évtizedekkel ezelőtt. A megélhetésért, vagy az előrejutásért vívott harc kiszívja az ember minden energiáját. Kevés ember keres sok pénzt néhány órányi munkával. Magyarországon most, és a következő jópár évben nem lesz számottevő tömeg, aki képes lenne kifizetni évente húszezer forintot a bérletért, megint ennyit az új mezért, és még egyszer ennyit a stadionban vásárolt kajáért. A nem fizető, mindent ingyen akaró hangos tömegből egy befektető sem kapja vissza a stadionépítésre, játékosvásárlásra elköltött összeget.

A Fradi akkor kell, ha ingyen van. A Ferencváros felfuttatásához tízmilliárd forint is kevés lenne, a siker bizonytalan, a bukás bizonyos. Az üzletember pedig logikusan gondolkodik, és elviszi a pénzét máshová. A Ferencváros egyetlen hosszú távú lehetősége, ha több lábon áll. Mecénásokat kell találni, és hirdetőket. Újjá kell szervezni a tagsági rendszert, megszólítani azt a néhány ezer embert, aki normális feltételek mellett hajlandó fizetni azért, hogy jobb klubot lásson. Fel kell rúgni a TV szerződést, kerül, amibe kerül. Apró Fradi sarkokat kell létrehozni az ország minden városában, ahol nem húszezer, hanem lefeljebb ötezer forint egy mez. Senkit sem érdekel, ha nincs rajta pipa. A gatyáját leperelni annak, aki ilyet engedély nélkül árusít. Meg kell fogni az elkötelezett szurkolók segítő kezét, akik pénzt tudnak hozni, mindegy, mennyit. Ingyen adni a jegyet az iskolás gyerekeknek, és szüleiknek. Az idősebbeket elveszítettük, de a fiatal generáció még odaszokhat az Üllői útra. Saját szektort kell csinálni nekik, hely úgyis van bőven. Sok kicsi sokra megy.

Nekünk, megmaradt, lelkes szurkolóknak pedig el kell fogadnunk, hogy a világ megváltozott, a Ferencváros pedig nem volt képes változni vele, emiatt jelen helyzet szerint hosszú évekig nem leszünk bajnokok, változni, változtatni kell. Garancsi, Kósa, és Tarlós is a múlt lesznek egyszer. Ha sikerül elérni, hogy a Ferencvárost az ezerfejű tömeg tartsa életben, és hogy legalább tízezer budapestit érdekeljen a zöld-fehér klub, miénk a jövő.

Másképp elvesztünk.

(a fenti sorok nem a szerkesztőség, hanem a saját véleményemet tükrözik. zadir)