Noha a startpisztoly csak július 27-én dördül el, a sorsolást már szerdán elkészítették, és a Fradi a Kecskeméttel kezd.

„Mondanám, hogy jöhetett volna jobb is, de első ránézésre elégedett vagyok a sorsolással – mondta a 49 esztendős szakember. – Az első öt fordulóban háromszor idehaza játszunk, fogadjuk a Kecskemétet, a Pápát, majd a Honvédot, nem azt mondom, hogy három könnyű mérkőzés, de talán hozható meccsek.”

Már ha addigra összeáll a Ferencváros…

„Már miért ne állna össze?! – kérdezett vissza meglepődve a szakember. – Nehogy nekem a Veszprém elleni meccsel jöjjön! Ilyen találkozóból felesleges messzemenő következtetéseket levonni. Kikapni senki sem szeret, ez egyértelmű, ám nem megyek a Dunának. Bosszankodhattam volna egész éjszaka, lehordhattam volna a srácokat a sárga földig a másnap délelőtti tréningen, de minek…? A lényeg, hogy a munka úgy haladjon, ahogy előre elterveztem, és szerencsére ezzel nincs is gond.”

Nagy kérdés persze, a játékosok miként bírják a napközis rendszert: Détári Lajos nem kíméli őket, úgy hírlik, néhányan már a térdükön járnak – bár a szakmai igazgató szerint ez természetes.

„A felkészülést június huszonegyedikén kezdtük el, azóta nyilvánvalóan nem a lazításé a főszerep. Mostantól sorban jönnek az edzőmeccsek, szombaton a Pakssal mérkőzünk, jövő héten a Galgahévíz és a Soroksár az ellenfél. Először jobbára negyvenöt, később hatvan, végül kilencven perceket játszanak a srácok, még véletlenül sem szeretném, ha most lenne csúcsformában a csapat. Elég nagy baj lenne az nekünk. Alaposan meghajtom a fiúkat, dolgoznak az edzéseken becsülettel, és ha a soros edzőmeccsen az ellenfél frissebb, mint mi, elképzelhető, hogy kikapunk. A lényeg, hogy a bajnokikon ne múljanak felül bennünket.”

De vajon a szakmai igazgató elégedett-e eddig az új szerzeményekkel, Böde Dániel és a többiek milyen benyomást tettek rá?

„Az új fiúk is jó úton haladnak, sőt ki merem jelenteni, talán már túl is vannak a beilleszkedésen. Nagy dolognak tartom, hogy akiket kiszemeltünk magunknak, mind minket választottak – ez jó jel. Az akarat nálam nagyon fontos. A rutinosabb játékosaink már tudják, mit jelent a Ferencvárosban futballozni, az újonnan érkezők pedig hamarosan átélhetik, és remélhetőleg át is érzik ezt.”

Közel a bajnoki rajt, július végén pedig már tétre megy a küzdelem, azaz legfeljebb másfél hónap jut a keret összegyúrására. Elég ez?

„Ki kell használni minden időt, ezért játsszuk sorra az edzőmeccseket – mondta Détári Lajos. – Nem panaszkodom, szerintem a nyári felkészülés ideális hosszúságú, a játékosoknak nem volt sok idejük leereszteni, ugyanakkor szusszanhattak egyet. A felkészülés kezdetén elvégzett tesztek is azt igazolják, hogy nem a nulláról kell kezdenünk a munkát. Már most jó állapotban vannak, nem volt szükség hosszabb átmenetre a kemény tréningek előtt, némi rávezetéssel máris a közepébe csaphattunk. És szerencsére az újonnan érkezők közül sem kellett senkit bottal kitámasztani az első néhány kemény edzés után.”

A zöld-fehéreknél a jelentősebb átigazolásokat nagyjából letudták, és Détári Lajos szerint a vezetőség rendkívül korrektül állt a dolgokhoz, amiben előzőleg megállapodtak, azt pontról pontra be is tartották.

„A vérátömlesztésen már túl vagyunk, ha valaki időközben még felbukkan, esetleg elgondolkodom az átigazolásán. De csak akkor, ha úgy érzem, az illető húzóembere lehet az épülő Ferencvárosnak.”

NSO