Zsuzsival beszélgetett a hivatalos honlap.

– Hogy vagy a Zvezda-mérkőzés, és a BL-sorozat vége után?
– Már jobban. Amikor lefújták a meccset, szomorúság töltött el, hiszen kikaptunk, amivel semmi esélyünk nem maradt a továbbjutásra. Az egy kicsit enyhített a dolgon, hogy másnap a Valcea megnyerte a mérkőzést a Ljubljana ellen, tehát nem azon dőlt el a kiesésünk, hogy kikaptunk a Zvezda ellen. Inkább annak szólt a szomorúság, hogy lezárult egy korszak. Ebben az évben a BL volt a top szakasza az idénynek. Lehiggadtan már úgy látom, hogy egy nagyon jó évet zártunk. Nem gondoltam szeptemberben, hogy márciusban azon kell majd izgulnunk, hogy sanszunk lehet bejutni a legjobb négy közé a nemzetközi kupában. Nem lebecsülve persze ezzel a csapatunkat, de úgy gondoltam, hogy a BL közegébe nekünk még bele kell szoknunk. Bár, ha így haladunk évről évre, akkor jövőre ismét esélyünk lehet nagy dolgokat elérni, de ez még nagyon-nagyon messze van. Egyelőre örülök, hogy így sikerült ez a szereplés. Oroszországban még szomorú voltam, de átgondoltam és szerintem nagyon-nagy dolgot vittünk véghez idén a Bajnokok Ligájában.

– Neked melyik volt a kedvenc összecsapásod?
– Több is volt ebben az évben. Az itthoni Larvik elleni győzelem hatalmas dolognak számított. Idegenben meg tudtuk verni a Valceát és a Ljubljanát is Dabason. Nem szeretnék kiemelni egy-két meccset, mert nekünk mindegyik emlékezetes. A Zvezda ellen is nagyon szoros találkozót játszottunk. Egy góllal tudtunk nyerni és úgy örültünk neki, mintha megnyertük volna magát a BL-t. (Nevet.) Olyan extázisba került a csapat és a szurkolók valamennyi hazai találkozónkon, hogy úgy léphettünk pályára, amivel őrületes hatvan percet mentünk. Nagyon sok önbizalmat adott nekünk ez az idei szereplés. Remélem, elkezdünk hinni benne, hogy jó BL-csapat lehetünk, de nem szabad átesnünk a ló túloldalára. Most egy fekete ló voltunk ebben a BL szereplésben. Jövőre sokkal nehezebb lesz. Innentől kezdve jobban készülnek majd ránk. Jóllehet, ha visszajön Zácsik Szani és Nerea, akkor a repertoárunk is szélesebb lesz. Ha nem fogynánk el a végére, akkor bármi lehet. Most viszont nem szeretnék a jövőre gondolni. Az idei szereplést büszkén viselhetjük, és hogy mi lesz utána, majd kiderül.

– Pedig már mindenki a jövőről beszél és sokan BL-elődöntőt, BL-győzelmet emlegetnek… Neked erről mi a véleményed, hiszen végül is ti érzitek mit jelent egy ilyen sorozatban már a középdöntőig is eljutni.
– Úgy vagyok ezzel, hogy a nagyon reálisat tűzöm ki magam elé. Ha egyből azt mondom, hogy 2,50-et tudok ugrani pedig csak 1,50-et, akkor még az 1,80-at is elég nehéz lesz hozni. Szani még ősszel, Nere tavasz elején kiesett, így a csapatunkat is újra össze kell majd rakni. Ráadásul még a pontos keretünket sem tudjuk. Belső posztra, ha igazolnánk vagy egy hármas védő érkezne, akkor azt gondolom, több lenne a variációs lehetőségünk. Jövőre annak a módját kell megtalálnunk, hogy ne pukkadjunk ki a végére. Most nagyon látszott, hogy akármennyire akarhat egy csapat, megfeszülhet egy ember, nem lehet elvinni ezt a sorozatot. Elek Gábor biztosan kialakít majd olyan programot ebben a szerda-szombat versenynaptárban, hogy mindenkinek maradjon annyi ereje a végére, hogy meg tudjunk újulni és el tudjunk jutni a végéig, amiért egész évben dolgozunk. Aki elindul a BL-ben, nyerni akar, de én egyelőre azt mondanám, hogy jövőre jó lenne, ha megint be tudnánk jutni a második körbe. Onnantól már nagyon kicsi dolgokon múlik, ki megy a négybe. Ahogyan idén is nagyon kis dolgok vitték tovább a Ljubljanát és a Valceát a mi középdöntős csoportunkból. A négy közé jutást egyértelműen nem jelenteném ki, de persze az elnökség célkitűzése az számunkra iránymutató. Nem kérdés, hogy én is annak örülnék, ha sikerülne túljutni a második csoportkörön. Majd az élet eldönti.

– Említetted a fáradtságot, ami nálad is kijött a végén.
– Hiába akar valaki hatvan percet játszani és mindent megtenni, sajnos a bajnokság és a BL együtt nagyon igénybe vesz minket. A játékosok ezt nem bírják el. Sajnos én is elkaptam a végére egy a vírusos fertőzést. Ez ilyenkor törvényszerű, amikor az ember nagyon meg szeretne valamit csinálni, ezerrel jönnek a problémák. Ezzel azonban nem akartam foglalkozni. Az utolsó meccsen már éreztem, hogy az utolsó pillanatokban teljesen enerváltan kézilabdáztam. Viszont, ha visszagondolok, nagyon jó szezonom volt és ugyan így nagyon szívesen bevállalnám a jövő évet is. (Nevet.) Úgy érzem, most kezdem megtalálni azt a játékot magamban, amit tovább tudok vinni. Nagyon örülnék, ha jövőre ezt újra ki tudnám hozni magamból. Apró sérülések, és egy-egy vírusos fertőzés mindig benne van a pakliban, de úgy gondolom, nem sok mindenen változtatott volna, ha egészséges vagyok.

– Kökény Bea mesélte, hogy a leigazolásodkor azt mondtad, nem vagy vezéregyéniség típusú játékos, de szerinte bebizonyítottad, hogy mégis, sőt a társaik lelkiállapotát is meghatározhatja a te hozzáállásod. Vezéralkat vagy?
– Most sem gondolnám ezt. Amikor idejöttem, emlékszem, hogy mondta ezt. Nem vagyok olyan ember magánéletben és a sportban sem, hogy megmondjam másoknak, hogy mit csináljanak. Azt gondolom, hogy itt olyan csapatszellemiség van, aki a pályára lép, a másikért mindent megtesz. Olyan a közösségünk, ha azt érzem a meccsen, hogy megyek egy kicsit lefele, akkor a társaim húznak fölfele és fordítva. Talán azért próbálok meg én is mindent megtenni a pályán a többiekért. Az igaz, hogy többnyire felvállalom azokat a lövéseket, amik nagyobb felelősséggel járnak. Nem szoktam túlizgulni a dolgokat. Kifejezetten szeretem ezeket a szituációkat, mert ha összejön, akkor az önbizalmamnak még nagyobb lökést ad. Imádom a kiélezett helyzeteket! Ezt nem tagadhatom. (Nevet.) Nagyon szeretem, ha sikeresen jövök ki belőlük. A másik oldala, amikor nem, de ezt is fel kell vállalni. Nagyon örülök, hogy ebben a Fradiban mások szerint vezéregyéniség vagyok, és ha a csapattársaim felnéznek rám, erre csak büszke lehetek.

– Az Érd ellen viszont biztosan nem segíthetsz a társaknak. Hogy fogadtad ezt a hírt?
– Gondoltam, hiszen szabály van róla, hogy az utolsó percben kapott piros lap azonnali eltiltással jár a következő mérkőzésre. Többen kérdezték, hogy ez nem jutott-e eszembe. Szerintem valamennyi sportoló, aki ebben a szituációban lett volna, hasonlóan cselekedett volna. A Győr ellen játszottunk, ikszes állásnál, és ha leindítottak volna, majd gólt lőnek és eggyel kikapunk, akkor valószínűleg megőrülök! (Nevet.) Abban az öt másodperben csak az járt a fejemben, hogy nehogy gólt kapjunk, mert addig nagyon sokat dolgoztunk azért, hogy egyáltalán megszorítsuk a Győrt. Mivel az alapszakaszban vagyunk, nem sajnálom annyira, hogy nem lehetek ott az Érd elleni meccsen, mert a második helyünk már biztosan megvan. Szeretném, ha nyernénk, mert akkor valószínűleg a Váccal tudnánk elődöntőzni, ami valamennyivel könnyebb mérkőzésnek tűnik, hiszen ők is eléggé elfogytak a küzdelmekben. Ha mégis az Érddel kell játszani, akkor az Érddel mérkőzünk meg. Ezt a második helyet – azt gondolom – nem veheti el tőlünk senki. Nekünk csak ez az egy dolog maradt, amit idén meg kell csinálnunk és nem kételkedem abban, hogy ez sikerülni is fog. Azon a két-három meccsen ki kell adnunk magunkból mindent, ami maradt. Ezt a mostani keretet is képesnek tartom arra, hogy a második helyet megszerezze.

– Tehát maradt motivációtok a következő két hónapra is?
– A bajnokságban heti egy meccsünk lesz. Van egy kis időnk arra, hogy erőt gyűjtsünk. Lesz még a Magyar Kupa és a bajnoki döntő – ahova persze még be kell jutni, de az szerintem menni fog. Ezekre a mérkőzésekre mindent fel kell tenni egy lapra. Meglátjuk, hogy a Győr mennyire érkezik ezekbe fáradtan vagy éppen motiváltan. Nem gondolom, hogy innentől mi csak strandra járunk és süttetjük a hasunkat. Nekünk ezek még fontos találkozók lesznek. Meg akarjuk mutatni, hogy jó csapat vagyunk annak ellenére, hogy kiestünk a BL-ből. A második hely nagyon fontos. A bajnoki és a kupadöntő ismét olyan találkozók lesznek, amikor megint ki lehet majd nyitni a „csodakönyvet”, hogy hátha sikerül.

– Szerinted sikerül?
– Nem tudom, ennek nagyon sok összetevője lesz. Ebben a Győr is partner kell, hogy legyen. (Nevet.)

Fradi.hu

Advertisements