Az új cséká bízik a csapatban, de tudja, rengeteg még a fejlődnivaló.

Nem voltam berezelve, megtiszteltetés volt kivezetni a csapatot, már csak azért is, mert a társak választottak meg, de már korábban is hasonló szerepem volt Ferenczi Pista mellett.

Egyértelmű, kell csatár. Nem féltem a helyem, ráadásul a csapatérdek a legfontosabb, nagyon kell a csatár. A támadósorban nincs versenyhelyzet, mint a többi csapatrészben, a konkurenciaharc lendítheti előre a csapatot.

Prukner László rendre hangsúlyozza azt, ami nekem is a legfontosabb: csapat kell legyünk a pályán. A Paks ellen ebben nem volt hiba, azt mondom viszont, a későbbiekben lehetünk ennél sokkal jobbak. Éppen azért, mert folyamatosan érkeztek az újak, messze vagyunk az optimálistól. a megálmodott futballunkról, de a potenciál bennünk van. Ranilovic magabiztos volt, Maróti Béla hajtott, küzdött, mindenhol ott volt, de mindannyian tudunk ennél még jobbat.

A felkészülés elején a védekezés tökéletesítéséért dolgoztunk, de a mester játszó csapatot akar építeni. A Paks ellen is már tudatosabbak voltunk, több volt a rövid passzos játék, de sokkal több van bennünk. Ez nem kötelező optimizmus, nincsenek irreális célok, de mi eldöntöttük, játékosok, hogy a cél a dobogó, a nemzetközi porond. Rengeteg munka vár ránk, de érezzük, meddig juthatunk.
(Nemzeti Sport)